Artisjus változások

A közös jogkezelés terén, változások szemtanúi és olykor résztvevői is vagyunk. Az első nagyobb események a Szerzői Jogi Törvény változásainak hatására kezdődtek az Artisjus-ban és az EJI háza táján. Persze a háttérben pro és kontra lobbizások és olykor általatok is tapasztalt harcok zajlanak. Az átalakulásnak pedig messze a vége és ezt még Bródy János utódja, Victor Máté is is tudja.

Victor Máté az Artisjus új elnöke
Új elnököt választott az Artisjus egyesület Vezetősége. 12 évet töltött a pozícióban Bródy János szövegíró, mostantól Victor Máté zeneszerző veszi át a helyét.

Victor Máté 1945-ben született Budapesten. A Zeneművészeti Főiskolán végzett, de komolyzenei művek mellett – különösen az 1970-es években – könnyűzenei dalokat, musicaleket, színházi, filmes és rádiós kísérőzenéket is alkotott. Volt a Magyar Televízió Könnyűzenei Osztályának vezetője, rádiós szerkesztő, zenei rendező, és a könnyűzenészek érdekképviseletének szervezője. Az Artisjus Vezetőségébe tavaly decemberben került, az egyesület tisztújító közgyűlésén. Amennyiben kíváncsi vagy Victor Máté szakmai előéletére, a Google és a Youtube is jóbarátod lesz.

Victor Máté, az Artisjus új elnöke hangsúlyozta: „Folyamatos átalakulásban van a zeneipar, és benne az Artisjus is. Új utakra szeretnénk vinni az egyesületet, hogy katalizátorai lehessünk ezeknek a változásoknak.” 

Kommentünk:

Mi szintén részesei és követői leszünk ezeknek a változásoknak és - talán az Artisjus-ban sem veszik zokon - de a fejlődés katalizátorai is kívánunk lenni, ahogy az eddig tapasztalható volt. Ez utóbbira egy ékes példa, hogy a tavaly év végén közzétett Kiáltványunkban megfogalmazottakat követően, szinte napok alatt kihirdették a Rádimonitor alapú felosztás elvének elfogadását az Artisjus-ban, amely korábban, évek alatt sem akart összejönni. Persze ez nem elég számunkra hiszen az Artisjus felosztási szabályzata (részben) olyan elvek mentén operál, amely ennek ellenére még mindig nem juttat megannyi jogosult számára őt megillető jogdíjat, ahogy a rádiómonitor alapú felosztás is csak bizonyos további változtatások mellett képes elérni a változtatási szándék mögött húzódó eredeti célt: a valóságot tükröző jogdíjkifizetést.

Az elnök megválasztásának körülményeivel kapcsolatban pedig értetlenül tekintettünk arra képtelenségre, melyet az Artisjus komolyzenei osztálya kívánt megvalósítani. Az volt a terv, hogy nem is egy, hanem két új elnök lépjen a leköszönt Bródy János helyébe, hogy kéz a kézben képviseljék majd az egyesületet. Természetesen az egyik elnök a komolyzenei osztály tagjaként, a másik a könnyűzenei osztály tagjaként. Ennek megvalósulása épp oly képtelen és életszerűtlen működéshez vezetett volna, mint amikor a közgyűlés döntési körébe delegáljuk a felosztási szabályzat módosítását. Ez utóbbiról az egyesület decemberi átalakulásának idején volt szükségszerűen szó, de mást választott a szerzői társadalom. Persze az ellenkező döntésnek is lehettek volna előnyei, de komoly bajokat is okozhatott volna és azt senki sem akar.

Az Artisjus szociális-kulturális támogatási tevékenysége: változások

A 2012. január 1-jén hatályba lépett szerzői jogi törvénymódosítás új rendelkezése szerint a korábban az Artisjus Zenei Alapítvány és az Artisjus Irodalmi Alapítvány által kifizetett támogatások 70%-át az Nemzeti Kulturális Alapon (NKA) keresztül fogják felhasználni. E támogatások csak az Artisjus Küldöttgyűlése által a Felosztási Szabályzat részeként megalkotandó, ún. Támogatási Politikában meghatározott kulturálispályázati célokra lesznek felhasználhatók. A változás a többi hazai közös jogkezelő kultúratámogatási tevékenységét is érinti, így együtt folytatunk tárgyalásokat az NKA-val és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával arról, hogy ezen NKA-ba csatornázott összegekről hozott döntésekben hogyan tudnak résztvenni maguk a jogosultak. A tárgyalások végén az Artisjusszal szerződést fog kötni az NKA.

A fennmaradó 30%-ot szociális támogatási célokra, az említett Támogatási Politika rendelkezései szerint használhatja fel az Artisjus.

Kommentünk:

Ezzel a kijelentéssel egyértelművé vált,hogy a tavaly év végi "drámában", Bródy János és követői, alaptalanul riogatták a szerzőket azzal, hogy elveszik és államosítani fogják a jogdíjainkat. A valóságot sajnos sokan nem hitték el nekünk sem, pedig az azóta már elfogadott és megszavazott, akkor még csak törvénytervezet világosan fogalmazott. Sajnos ez az egyik alapprobléma kezdettől fogva kíséri az Artisjus kommunikációját, mely sok esetben a csúsztatásokon alapuló félelemkeltésre vagy a riogatásra épült, ha egyáltalán volt kommunikáció. Ugyanis a tapsztalat szerinti másik véglet az, amikor egyszerűen nem a közvetlen megtévesztés a cél, hanem az információk elhallgatása, hiszen az mégsem nevezhető hazugságnak ha valamit egyszerűen csak nem mondunk el. Igaz? Fontos tudni tehát, hogy az Artisjus-ban tavaly nagy port kavart kijelentés, mely Lányi Lala RTL-es tv nyilatkozatában hangzott el, célt ért. Ugyanis az új szabályozás által megszűnik az a kontrollálatlan alapítványi pénztologatás, amelynek ktritizált lényege az interjú alapján annyiban állt, hogy "nem tudjuk kiknek, miért és mennyi pénzt osztottak a jogosultak pénzéből levont szocális-kulturális célra fordítható összegből". A legfontosabb tény, hogy a szociális és kulturális támogatás továbbra is fennmarad, de azt már kontrollált keretek között kell megvalósítani. Egyébként ez igaz mostantól a többi közös jogkezelőre is. 

Mi mindezt szívesen fejlesztenénk tovább is! A korábbi alapítványi elgondolással alapvetően egyetértettünk és azzal is, hogy legyen egy ösztöndíj-szerű vagy konkrét támogatási rendszer, de az a jogosultak között látható módon történjen és bárki számára elérhető, tervezhető módon. Ez utóbbira nem hogy utaló jelek sem voltak, hanem teljes titkolózás jellemezte. A Mi igényünk szerint, ha Példa Béla kezdő zenész igazán tehetséges, akkor számolhasson azzal a lehetőséggel, hogy évek múltán alanyi jogon és automatikusan ő is bekerülhet majd a támogatottak körébe, ha sikeres és folyamatos mérhető teljesítményt mutat fel hosszú időn keresztül. Ezt képviseltük korábbi kommunikációnkban is és most is. 

A közmédia 2011-es jogdíjai

Aggodalmat keltett sok szerzőben, hogy a közmédiumok (MTV, Duna TV, Magyar Rádió csatornái) 2011-es zenei és irodalmi felhasználásai után az MTVA nem fizette meg a 2011-es jogdíjakat. Többszöri felszólítás, hosszas tárgyalások és intenzív szerzői támogatás után végül 2012 elején sikerült érvényesíteni a tavalyi jogdíjigényt.

A Küldöttgyűlés 2012. február 3-án kisebb módosítást hajtott végre a Felosztási Szabályzaton azért, hogy ez az összeg a 2012. májusi felosztásban feldolgozható, kifizethető legyen.

Kommentünk:

Szerintünk ez a természetes és szükséges működés lényege. Fel kell venni a körülmények által alakított világ tempóját és ennek tükrében kell gyors döntéseket hozni. Örülünk a döntésnek.

Üres hordozó díj, változások 2012-ben

2012. január 1-jétől új hordozóval, a külső háttértárolóval bővül az üres hordozó díjra vonatkozó díjközlemény. Erről adott ki közös közleményt a díj felosztásában érintett 5 jogkezelő, köztük az Artisjus.

Az optikai lemezek (CD-k, DVD-k) felhasználása jelentősen csökken, ezzel párhuzamosan a fogyasztók egyre inkább a külső háttértárolókat használják médiatárolásra. A díj kiterjesztésével a jogkezelő szervezetek az érintett hordozók körét hozzáigazították a közönség változó film- és zenemásolási szokásaihoz.

A díj az eladási ár kisebb részét teszi ki:http://www.artisjus.hu/_userfiles/file/felhasznaloknak/aktualis_jogdijkozlemeny_u.pdf  A díjmérték egy 1TB-os hordozó esetében 2.200 Ft. Ez azt jelenti, hogy 25.000 Ft-os vételárú termékkel számolva a díj az ár 10%-a alatt marad.

Az üres hordozó díj a filmes és zenei magánmásolások által a kulturális ipar szereplőinek okozott bevételkiesést kompenzálja. Alapját Európai Uniós szabályozás adja. Ez a díj teszi lehetővé, hogy a fogyasztók – a törvény szabta keretek között – magáncélra szabadon készíthessenek másolatot a filmekről, zenékről.

Kommentünk:

Az már más kérdés, hogy az üres hordozó  díjakat hogyan osztják fel. Ez egy olyan témakör mellyel kapcsolatban nem csupán konkrét elképzelésünk van, de javaslatot is kívánunk tenni annak alakítására. Ez nem is csupán az Artisjus-t érinti, hiszen az üres hordozó díjból részesülnek pl. a lemezkiadók is.

Online: „A fogyasztókat nem üldözni kell, hanem megérteni, mi az igényük.”

A szellemi tulajdoni tárgyú új nemzetközi egyezmény, az ACTA kapcsán világszerte egymásnak feszült a tartalomipar és az internetes szabadságért harcolók köre. Az Artisjus egyesület az alkotók véleményét így foglalta össze:

„Szerintünk a fogyasztók ellen nem harcolni kell, hanem megérteni, hogy mi az igényük. Az emberek nem jogszerűek vagy éppen jogsértők akarnak lenni, hanem a lehető legegyszerűbben, legkényelmesebben élvezni a zenét. Amíg nem tettünk meg mindent, hogy a fogyasztók igényeit kielégítő zenei piac legyen Magyarországon, azt gondoljuk, nincs értelme arról gondolkozni, hogy milyen szankciókat lehetne ellenük alkalmazni” – fogalmazott Tóth Péter Benjamin kommunikációs igazgató

Kommentünk:

Véleményünk szerint ez a korrekt hozzáállás.

Összegezve: a feltétlenül szükségszerű és a törvény által kötelező módon előírtakon kívül, nem történtek még olyan komolyabb változások, melyek az Artisjus vezetősége ill. küldöttgyűlése puszta jobbító szándékán alapulnának. Ami történt, azt a "muszáj"-nak köszönhetjük. A vezetés és elnöklés szempontjából pedig a cikkhez választott illusztrációnk elég beszédes.